Mentális betegségek extanúk körében
A mentális betegségekről sok helyen még mindig nehéz beszélni. Jehova Tanúi közösségében pedig különösen az, mert a legtöbb tagot arra tanítják, hogy a szorongást, levertséget vagy a félelmeket inkább lelki próbának, gyengeségnek, vagy „a világ hatásának” tekintsék. Emiatt sokan évekig nem értik, mi történik velük valójában.
Ez a bejegyzés azért készült, hogy egyszerű, emberi nyelven, bonyolult kifejezések nélkül beszéljünk arról, milyen mentális betegségek jelenhetnek meg azoknál, akik hosszabb ideig éltek erős stresszben, bizonytalanságban vagy félelemben — akár bent maradva, akár kilépve.
A cél nem az, hogy bárkit vallásos döntésekre ösztönözzön. A cél kizárólag az, hogy megértést adjon, és segítsen felismerni a testi-lelki folyamatokat.
Mi számít mentális betegségnek? (Nagyon egyszerűen)
A mentális betegség nem „hiszti”, nem gyengeség, és nem rossz jellem kérdése.
A legegyszerűbb magyarázat:
Amikor a test és az idegrendszer túl sok stresszt kap, egy idő után kimerül, és már nem tud úgy működni, mint régen.
Ez ugyanúgy biológiai folyamat, mint amikor valaki túlterheli a hátát és beáll a dereka. Csak itt az „izom” az idegrendszer.
A szakemberek akkor mondják, hogy valakinek mentális betegsége van, ha:
-
a tünetek tartósan fennállnak (hetek, hónapok),
-
zavarják a mindennapokat (munka, alvás, kapcsolatok),
-
és van mögötte terhelő esemény vagy környezet, ami ezt kiválthatta.
A JW-közeg jellegzetes működése — magas elvárások, megfelelési nyomás, félelmek, a kiközösítéstől való tartós szorongás — sokak számára olyan stresszt jelent, ami hosszú távon idegrendszeri túlterheléshez vezethet.
A leggyakoribb mentális betegségek extanúk körében
A különböző országokból származó beszámolók és szakmai tapasztalatok alapján az alábbi problémák gyakoriak:
| Állapot | Mit jelent egyszerűen? | Miért jellemző extanúknál? | Tipikus tünetek |
|---|---|---|---|
| PTSD | A test „benne marad” a régi félelemben | Kiközösítés, erős érzelmi stressz, folyamatos veszélyérzet | rémálmok, flashbackek, túlzott éberség, elkerülés |
| Depresszió | A belső energia „lemerül”, az örömérzet eltűnik | kapcsolatok elvesztése, önértékelési bizonytalanság, kimerültség | fáradtság, sírás, reménytelenség |
| Szorongásos zavarok | A test túl sokat „riaszt” | állandó megfeleléskényszer, félelem az elutasítástól | szívdobogás, légszomj, aggódás |
| Disszociáció | „Mintha kikapcsolnék” érzés | gyermekkori félelmek, túl sok elfojtás | ködös fej, távolságérzés |
| Alvászavarok | Nehéz elaludni vagy nyugodtan aludni | felgyűlt stressz, rémálmok | gyakori ébredés, izzadás |
| Komplex trauma (C-PTSD) | Hosszú évek alatt felgyűlt, ismétlődő érzelmi terhelés | gyerekkori kontroll, kiközösítéstől való félelem | szégyen, kapcsolati nehézségek, ingadozó hangulat |
A következőkben a két leggyakoribb állapotot mutatjuk be, laikus, „konyhanyelvű” magyarázattal.
1. PTSD – amikor a test nem érti, hogy vége a félelemnek
A PTSD lényege nagyon egyszerűen:
A test még akkor is úgy reagál, mintha bajban lennél, amikor már biztonságban vagy.
Ez azért történik, mert az idegrendszer hosszú időn át tanulta a félelmet. Ha évekig azt hallod, hogy „bármikor történhet valami rossz”, akkor a tested ezt komolyan veszi — neki nincs humorérzéke, és nem tud mérlegelni.
Mi válthat ki PTSD-szerű tüneteket a JW-közegben?
-
a kiközösítéstől való tartós félelem
-
erős érzelmi helyzetek (vének szobája, elmarasztalások)
-
gyermekkori félelmek, ijedős képek vagy tanítások
-
kapcsolatok hirtelen elvesztése
-
folyamatos belső készenléti állapot („vigyáznod kell, hogy hibát ne kövess el”)
Leggyakoribb tünetek
-
rémálmok, éjszakai megriadás
-
flashback: hirtelen bevillanó képek, mintha újra történne
-
túlzott éberség: minden zajra összerezzenés
-
kerülés: kerülni mindent, ami a múltra emlékeztet
-
testi jelek: mellkasi szorítás, remegés, hirtelen sírás
Miért különösen gyakori extanúknál?
Mert sokan gyerekkortól kezdve élnek úgy, hogy:
-
„vigyázz mindenre”,
-
„tartsd kordában az érzéseidet”,
-
„rossz, ha kételkedsz”,
-
„nagyon nagy a tét”.
Ez hosszú távon „összehuzza” az idegrendszert, és amikor később levegőt kapna, hirtelen kijön minden elfojtott reakció.
2. Depresszió – amikor a lélek és a test lemerül
A depresszió nem egyszerű szomorúság. Sok extanú úgy írja le:
„Mintha nem tudnék bekapcsolódni az életbe.”
A test biológiailag lelassul: kevesebb energia, kevesebb öröm, kevesebb motiváció.
Mi vezethet depresszióhoz bent maradva?
-
tartós bűntudat („nem vagyok elég jó”)
-
kevés élettér és szabadság
-
erős önkontroll, érzelmek elnyomása
-
társas kapcsolatok korlátozottsága
Mi vezethet depresszióhoz kilépés után?
-
család vagy barátok elvesztése
-
identitásbizonytalanság („ki vagyok most?”)
-
rengeteg új döntés felelőssége
-
kimerült idegrendszer
Jellemző tünetek
-
állandó fáradtság
-
sírás, ürességérzés
-
alvászavarok
-
érdeklődés elvesztése
-
étvágyváltozás
-
túlzott önvádlás
Hétköznapi példák, amelyeket sok extanú átél
Ezek nem „furcsaságok”, hanem normális stresszreakciók:
-
Megcsörren a telefon, te pedig összeugrasz, mert régebben gyakran rossz hírt hozott.
-
Prédikáló csoportot látsz, és automatikusan elfordulsz vagy összeszorul a gyomrod.
-
Vallással kapcsolatos téma kerül elő, és felgyorsul a pulzusod.
-
Pihenni szeretnél, de nem megy — a tested nem tanulta meg, hogyan kell.
-
Új emberekkel találkozol, de belső bűntudat ébred.
Ez mind idegrendszeri folyamat. Nem a jellemeddel vagy a hiteddel van baj.
Van kiút – és nem is olyan bonyolult, mint tűnik
A test képes megnyugodni és helyreállni. Nem egyik napról a másikra, de lépésről lépésre igen.
Ami sokaknál segített:
1. Stabilizáló technikák
-
lassú, ritmusos légzés
-
talajérintés (pl. mezítláb állni pár percig)
-
kéz-láb mozgatás, „visszahozás a jelenbe”
-
rövid, kiszámítható napi rutinok
2. Érzelmi biztonság keresése
-
elfogadó emberekkel beszélgetni
-
kerülni a támadó vagy bántó környezetet
-
olyan önismereti anyagokat olvasni, amelyek nem vallási vitára épülnek
3. Testi tünetek enyhítése
-
könnyű mozgás
-
relaxáció
-
mindfulness-jellegű gyakorlatok
4. Új életkeretek kialakítása
-
új hobbik, érdeklődési körök
-
új célok kitűzése
-
lassan épülő önbizalom
Összegzés
A mentális betegségek nem szégyenfoltok, és nem jelentik azt, hogy valaki rosszabb, gyengébb vagy „lelkileg elégtelen”. A hosszú távú stressz — akár bent, akár kilépés után — biológiai változásokat okoz az idegrendszerben, amelyek teljesen érthetőek és kezelhetők.
A depresszió, a PTSD, a szorongás, az alvási gondok mind olyan állapotok, amelyekre van segítség, és amelyekből fel lehet épülni.
Ha ezt az írást olvasod, már megtetted az első lépést: megpróbálod megérteni saját működésedet, és ez hatalmas bátorság.
Sokkal több erő van benned, mint amennyit most érzel. Ha lassan, kíméletesen haladsz, az idegrendszer idővel meg fogja tanulni, hogy végre biztonságban van.